Van valahol egy hely, ahol most nyár van. Sötét nyári éjszaka, a hold kereken világít, a csillagok szikráznak az égen. A fák lombjai susognak, kabócák és tücskök ciripelnek, szentjánosbogarak fénye röppen a magas fűben. Mindenféle furcsa nyáréji neszek hallatszanak, és a langyos levegőt betölti a napmeleg fű illata.

A fűszálak között apró kis lények sietnek dolgukra, az általuk keltett zajok épp olyan aprók és izgalmasak, mint ők maguk.

Itt mindig van mire vadászni, és otthon mindig nyitva áll egy ajtó vagy ablak. Mindig van egy puha párna, vagy a kanapé sarka, de ha úgy tetszik be lehet osonni a résnyire nyitva hagyott szekrény ajtaján, és a frissen mosott törülközők tetejére telepedni. Mindig van otthon valaki, akinek a térdére lehet kucorodni (lehetőleg fekete nadrágban legyen!), bebújni a takarója alá. Mindig van egy kedves kéz, aki megsimogat, megvakargatja a füled tövét, és friss ennivalót tesz eléd, akkor is, ha még nem etted meg az előzőt. Na nem holmi zacskós-dobozos borzalmakat, kizárólag friss húst, és néha egy kis zöld spárgát hozzá. Az üres mosogatóba be lehet telepedni, és a konyhapulton áll egy pohár, amiben mindig friss a víz. Sőt, itt még az asztalról is lehet falatokat csenni, és kora reggel végig heverhetsz az asztal lapjára vetülő fénypászma melegébe.

És persze játszani is lehet. Látod, itt semmi sem fáj, egész nap szaladgálhatsz, nem fáradsz el, amikor nevető gyerekek hajkurásznak keresztül az egymásba nyíló szobákon, madzagra kötött apró játékokat huzigálnak az orrod előtt, néha pedig megölelgetnek, és a füledbe suttogják, mennyire szeretnek. Itt mindig odaférsz a székre kis gazdáid mögé, sőt talán még néhány falatot is kaphatsz a vacsorájukból.

Látod, Manka is itt van, szaladgálhattok, összebújhattok, soha többet nem leszel egyedül. Vár rád az erdő, a kert, tiéd az egész világ, többet nem kell egy erkélyről lesned a jövő-menő város nyüzsgő és rémisztő életét. Itt nem fenyeget semmi veszély, most már biztonságban vagy. Nézd: ott száll az égen egy csomó színes lufi! A gyerekek rajzolták neked, és kérték, írjam le, hogy ne felejtsd el őket és látogasd meg őket álmukban. Szivárványt is rajzoltak neked a mindig kék égre, ott ível a dombok felett.

Nagyon hiányzol.